Délelőtt itthon voltunk, illetve egy rövid bevásárló utat tettünk pelenkáért. Nekem ez nagyon furi így négy fiú után, hogy egy majdnem négy éves kisgyerek miért ül még mindig babakocsiban, miért hord pelenkát éjjel nappal. Persze, valahol mégsem, mert amikor mi vendégeskedtünk kint, akkor azért egy kicsit kaptunk betekintést az ottani életbe, ami nekünk már akkor is meglepő volt, hogy a család minden tagja esténként nem beszélget, vagy legalábbis nem sokat, hanem mindenki a saját iPhone-ján, vagy iPadjén játszik. Jó persze biztosan jobban élnek, könnyebben, mint mi, hiszen jóval jobbak a kereseti lehetőségek, mint itthon és nálunk nem biztos, hogy minden jó helyzetben lévő család megengedheti magának, hogy minden tagja rendelkezzen ezekkel az eszközökkel, legkevésbé egy 2 vagy 3 éves kisgyerek. De szerintem a mi olaszos mentalitásunk ebben az esetben sem engedné meg, hogy ne beszélgessünk legalább ennyit, vagy még többet, mint most. Így persze nem meglepő, ha későn kezdenek beszélni, nem igazán működik a szocializáció, nem szobatiszta egy kisgyerek még négy évesen. És persze ahhoz mérten is furcsa, hogy nálunk, bár az ikrek a tesóikhoz képest egy minimális késében vannak például a beszéd terén, de ma már szépen, folyékonyan, választékosan beszélnek, igaz néha még mindig "angol" szórendben.
Ebéd után pedig a Szent István park felé vettük az irányt, hogy "visszakapjuk" két legkisebb csemeténk. Hatalmas hancúr volt a parkban és nagyon szívet melengető volt látni a saját kicsijeink viselkedését. Mert hamar befogadták a kis vendéget, de egymást mindenek elé helyezték, sőt... Elképesztő mind a mai napig, ahogyan ők kötődnek egymáshoz, ahogyan dac és védszövetség van közöttük és felénk is. :-)
 |
| Megvan, elkaptam !!!! |
 |
| Oli itt a labdád, visszavettem :-) |
 |
| Tesók :)))) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése