Családi mozizás

Régen voltunk hatosban moziban, talán még a nyári szünetben. De a szünetben ez kötelező :)

Most egy vidám Disney filmre esett a választás és nem bántuk meg. Elsa, Anna, Sven, Kristoff és természetesen a nagy kedvenc Olaf a hóember mindenki szívébe belopta magát....

X-mas

 

Boldog Karácsonyt kívánunk :)

Advent

Advent.

Már számoljuk visszafelé a napokat egy jó ideje. De azért ennyi fiúval mégiscsak más a várakozás időszaka, mint lányokkal. Ők számolnak, listát írnak, várják a fényeket az ablakba, de a sütögetés, koszorúkészítés nem hozza túl nagy lázba őket. Pontosabban a nagyobbakat. A kicsik élvezik a tésztagyúrást, a díszítést, bár inkább nyalakodnak ők is, mint díszítenek. Persze ha már elkészültek a finomságok, akkor mindenki lelkes látogatója a konyhának.

Még a sütögetés ideje nem érkezett el nálunk, de a fények elkerültek a gyerekszobák ablakaiba a nagyon kedvelt rénszarvasokkal.

Oroszlánt simogattunk

Talán egy hete lehetett, amikor az egyik kolléganőm mesélte, hogy a kislánya megy oroszlánt simogatni. Hát persze, hogy felcsillant a szemem. Aztán amikor megláttam a fényképeket, már tudtam, hogy ezt nekünk is muszáj lesz kipróbálnunk. Nem kellett sokáig győzködnöm senkit, hogy a mai napsütéses nap kiválóan alkalmas oroszlán simogatásra. Így ma kirándultunk.

Sorban állás volt, de addig a fiúk az állatkertben kialakított játszótéren mókáztak.

A kis oroszlánok egyszerűen tündériek voltak. A hatalmas tappancsuk, a játékosságuk. Az élmény, hogy egy ragadozót, vadállatot simogatunk, mintha házi cica lenne, azt hiszem leírhatatlan. 

Így hiába simogattuk meg a két szabadban hancúrozó cicát, persze, hogy sorban álltunk ismét a testvéreikhez...

Ha pedig állatkert, akkor a többi állatot sem hagyhattuk ki...

A szurikáták játéka, a mosómacik, a büdös borz, a nyuszisimogató az őzikével, a hatalmas kutyák, a szürke marhák és persze a kis oroszlánok szülei sem maradhattak ki.

A középső is szerelemes?

A konyhában van éppen mindenki. Amúgy is ez a központi helység nálunk. Itt írják a fiúk a leckét, itt rajzolnak a kicsik, és persze valaki biztosan éhes. 

Beszélgetünk, pontosabban a fiúk megpróbálják túlharsogni egymást. Mindenki mondja a maga kis történetét, mi pedig megpróbáljuk elérni, hogy legalább mindezt egymás után tegyék és ne egyszerre. Egyszer csak Patyi kiböki, hogy Oli és Jázi csókolózni szokott az oviban. Persze Olivér sem szeretne mondandó nélkül maradni, így mindjárt hozzáteszi, hogy Patrik a Zsombival szokott néha puszilózni, amikor őket utánozzák. :) Jót nevetünk, amikor megszólal Dominik. 

- Mit fogtok csinálni, ha nekem lesz barátnőm?

Először néma csend. Meglepődés. Eddig Domit nem izgatták a lányok, a fantáziáját sokkal inkább a bandázás, legók, x-box töltötték ki. Azért mikor magunkhoz tértünk a meglepetésből, elkezdtük faggatni...

- Tetszik valaki?

- Igen.

- Osztálytársad?

- Igen.

- Ki az?

- Lili....

- Te tetszel neki?

- Gyuri szerint igen. :)

Annyira zabálni való volt, ahogyan végül is megosztotta a titkát velünk. Olyan igazi Domis. Mindenféle megkerülés nélkül, egyszer csak kiböki.... :) mint általában mindent, ami fontos számára.

Készülődés? Már most?

A boltokat ellepték a karácsonyi kellékek. Miért ilyen korán? Aztán persze rájövök, hogy hat hét múlva karácsony, négy hét múlva itt van Advent. Mégiscsak ideje lenne a készülődésnek?

Ovis szerelem ....

A legkisebb szerelmes :)

Össze vannak nőve az oviban, együtt játszanak. Jázi szülinapi zsúrját ki nem hagyhattuk. A játékboltban Oli választott ajándékot és utána cipelte a nagy dobozt hősiesen. Amikor megékeztünk Jázi egyből megfogta Olit és vitte játszani.

Annyira édesek.... :)

Kajak - Nagy Hideg-hegy - futóverseny

A fiúk kajakoznak. Ez már tény. Hol oda vannak érte, hol pedig hárítanak. Nekünk nagyon jó. Persze, mint mindennek, ennek is több oldala van. Azt hiszem sikerült egy olyan sportágat találnunk nekik, ami férfias, elég sokrétűen átmozgatja őket, ad örömet, kitartást, magányt és csapatot egyaránt. Számomra mindig elképesztő, amikor látom őket, mennyire megizmosodtak, amikor tapasztalom, hogy milyen masszívak. És itt elsősorban nem feltétlen az izmaikra gondolok, mert a totálisan kockás hasuk és a szálkás, szépen kidolgozott karjuk, lábuk csak a külsőség. Ami fontosabb, hogy bár asztmásak (igaz, mindent elkövettem, azért, hogy egy másodpercre se legyen betegségtudatuk), de egészségesek. Télen is, amikor mindenki náthás, köhög. Egyre kevesebb a ventolinos időszak, vagy ha éppen akad is, akkor pár nap alatt túljutnak rajta és nem az ágyat nyomják. Szeretem, mert minden nap van edzés, de bizonyos keretek között (heti négy alkalom) lehet játszani azzal, hogy mikor mennek és mikor nem. Szeretem, mert nem ad módot nekik az elkallódásra és tudom, hogy jó helyen vannak. A nyarakat pedig nemcsak én szeretem, hanem ők is. Vízen vannak. Nekem hatalmas megkönnyebbülés, hogy bár 11 hét a nyári szünet, de az iskola végétől egészen augusztusig értelmes elfoglaltságot nyújt számukra egész napos szinten a délelőtti és délutáni edzésekkel, edzőtáborral. Ők is szeretik, mert bár olyankor versenyszezon van, de a móka, pacsálás, napfény sem marad el.

Lassan indul a téli edzés szezon, közeledik november közepe. Alapozás. Ennek kezdetét jelzi mindig egy futóverseny, ami a sportág megmozdulása. Idén Dávid is futott.

A táv 7.5 km, ami annyira nem tűnhet soknak, de azt hiszem mégsem kevés, hozzátéve, hogy mindezt terepen és hegynek felfelé kell megtenni.

Büszke vagyok Dávidra, hogy megtette :)

itt már lefelé a sűrű ködben....

Őszi Szünet pro és kontra :)

Vártuk. Azt hiszem mindannyian :) Persze most is elrohant.

Mint mindig most is sokkal többet szerettem/tünk volna, mint amennyi az időnkbe végül belefért. De hát ez eddig sem volt másképpen.

Várták a nagyok, hiszen nincs suli, ellenben lehet játszani, mókázni, filmezni, sétálni. Vártuk mi, mert lehetőségünk van nem "leckeharcolni" minden este. A kicsik még nem várták :), de nagyon élvezték az ovimentes napokat a sok-sok mókával és extra programokkal.

A kicsik...

Mókáznak. Eleven hét-ördögök, iphone játék függők, puzzle-t raknak kicsit és egyre több nagyot, mondókáznak és énekelnek. Nagyiékkal megjárták az állatkertet és mindenáron T-rex-et akartak látni élőben :) Lehetetlenség lefárasztani őket, mondjuk az utolsó három nap mindent el is követett ennek megvétózására. Várták a tökfaragást. Elkezdtek rajzolni. Ceruzákat kértek. :) Azért jó lesz nekik újra az oviban, meg nekünk is, hátha kicsit jobban elfáradnak estére :)

Domi...

Már pár hete gondolatban vágta a centiket gondolatban, hiszen Petivel (anyukájával) már régen megbeszélt volt, hogy a szünetben két napot együtt töltenek ott-alvós buli keretében :)Szerintem jól sikerült, legalábbis a hallottak alapján. Új kedvencet is szerzett, ráérzett a társasjátékok ízére. Monopolyt játszottak kettesben Petivel, mégis annyira élvezte... (pedig maratonira sikeredett). Kosaraztak, zenéltek. Persze, hogy volt X-box és tablet is, de hát erről szól a világ. Sportolt is, hiszen még vízen vannak, kajakoznak, bár egye rövidebb ideig és egyre inkább az erősítés, alapozás veszi át az evezés helyét. Jó lenne, ha az enyhébb idő kitartana még két hétig.... Tanult (bár a foga nem fűlött hozzá).

Dávid...

Ő most végig itthon volt. Vívtuk a szokásos kamasz-szülő csatáinkat, próbáltuk rávenni, hogy inkább minden nap tanuljon egy keveset, mint majd most éjjel-s-nappal, de nem jártunk sikerrel. Fb, net, filmek, zene minden mennyiségben. Kajak. Dr. Csont és Cobra 11örület van. Chat. Chat. Chat. Azért mégis imádom, még ha ő néha (mostanában állandóan) úgy érzi, hogy csak morgunk vele, őt senki sem szereti. Pedig ő a morgós zsák :)

Elfáradtam. Ennyi energia bomba fiú mellett azt hiszem még évekig nem számíthatunk csendesen üldögélős, pihentető szabadnapokra.. A felével sem végeztem annak, amit terveztem. Amikor pedig egy rövidke időre elcsendesedett a lakás (a kicsik aludtak, és nagyok edzésen voltak) szerét ejtettem egy-két kényeztető habfürdőnek és a hét első felében napfürdőnek is a teraszon. Annyira szép őszi idő volt, élmény volt kint ülni a fotelban, egy forró tejhabos kávéval és könyvvel. 

Szeptember

Itt az ősz... 

Nem kizárólag a dátum miatt. Holnap reggel beindul újra az őrület a maga zajos forgatagával, színeivel, rohanásaival. Reggel évnyitóra megyünk. Igen megyünk, mivel mindketten új suliban kezdik a tanévet. Domi kicsit könnyebb helyzetben azáltal, hogy az osztályban mindenki új lesz, az iskola is mindenki számára az új, ismeretlen varázsával rendelkezik. Dávidnak nem lesz ilyen könnyű a váltás, hiszen ő nyolcadikba kerül be egy új iskolába, osztályba, ráadásul az általános iskola helyett egy gimnáziumba. És bár most hétvégén az  időjárás még elkényeztetett minket, sütött a nap és meleg volt, azért már lehetett érezni, hogy ez már nem a nyár melege. Egyre korábban köszönt be az esti sötétség és reggel is már sötétben csörög a vekker. Azt hiszem nem lesz könnyű a visszarázódás senkinek. Gyors ébredés, reggeli, minden motyó, táska felpakolása és irány a napi hosszú menet a suliba, edzésre, külön órákra. Majd esténként a harc a kész leckékért, vagy legalábbis azok számonkéréséért. De persze ennek az időszaknak is meg lehet találni  a maga szépségét a rohanó hétköznapokkal együtt. Jó lenne, ha szép hosszú ősz lenne sok napsütéssel, hogy élvezni lehessen a sétákat a színes falevelek között, gyűjtögetve a gesztenyét, mogyorót, és a természet egyéb kincseit.

Egy hosszú, "forró" nyár margójára...

Lassan itt a szeptember és indul újra az őrület. Pontosabban részben már holnap elkezdődik, hiszen újra mennek oviba a legkisebbek, újra lesz délutánonként edzés, Dávidnak össze kellene kapnia magát, hogy a gimis pótlásokban utol érje magát, és lassan beszerzésre kerültek a füzetek, új táskák, tolltartók és belevalók. Hasonlóképpen állunk a tankönyvek jó részével is :(, bár szerencsére egy részüket tényleg ingyen fogjuk kapni, így azokat, ha minden csillagállás megfelelő lesz pénteken vehetjük át az új iskolában.

De az elmúlt hónap tényleg nyár volt. És nem csak az időjárás tekintetében. 

A magyar bajnokság után kezdetét vette nálunk itthon is a nyár. Leginkább azért, mert végre együtt voltunk hatan. Amikor iskola van, akkor persze ez elég gyakori eset, de valakinek valaki ilyenkor mindig hiányzik. Vagy azért mert tanul, vagy mert már alszik, vagy dolgozik, vagy edzésen van. Ritka az a hétvége is, amikor igazán önfeledten tudunk hatan mókázni. Azért akkor sincs panasz, de már igencsak ránk fért egy kis lazulás. A fiúk ismét összekovácsolódtak kissé, na nem a két nagy és a két kicsi egymással ( :( ), leginkább négyen :). Imádom nézni, amikor cinkosan játszanak négyen, vagy akár kettecsként, amolyan egy kicsi - egy nagy párosításban -és bár időnként szeretném, ha a két nagyobb (és olykor a két legkisebb) legalább úgy csinálna, mintha tényleg testvérek lennének és a nagyobbak pedig tényleg idősebbek -   mindenki boldogan nevet, mókázik, élvezi a szabadságot. A szó szerinti szabadságot. Amikor nincs ovi, nincs suli, nincsenek házi feladatok, nincs lecke, nincs edzés, ellenben van móka, kacagás, mérhetetlen mennyiségű palacsinta, paradicsomleves, játék, pancsolás, séta, rohangászás, csetepaté, békülés és minden sérelmet elfelejtünk fél pillanat alatt. Játék volt bőven, és még sok minden más. Nem tudom mennyit jártunk, sétáltunk, de szerintem nem túlzás, ha azt mondom legalább 50 km került a lábainkba az elmúlt hetekben és még csak el sem fáradtunk igazán, bár altatni esténként nem kellett senkit sem. Az időjárás is igazán kegyes volt hozzánk, igazi forró nyár volt az elmúlt időszakban.

Moziztunk is hatosban, megnéztük a Planes - Repcsik című filmet. Olyan cukik, amikor az előzetesek alatt még Patyi szorítja a kezeit a fülére, hogy túl hangos, azután pedig amikor magával ragadja őket a történet, mindenről elfelejtkeznek.

  

Persze lettek volna feladatok is, amikből van amit sikerült teljesíteni és előfordul olyan is, amit bizony még nem tudom, hogy van-e esélyünk megvalósítani. Aminek minden porcikámban örülök, hogy Domi olvas. Sikerült megint találni egy sorozatot, ami magával ragadja és ha arról van szó, akár egy nap alatt kiolvas egy közel kétszáz oldalas könyvet. És látom, hogy élvezi, beleéli magát, átéli a története, miközben önfeledten olvas. Ez nem más, mint az Egy Ropi naplója sorozat. Nem túlzás azt állítani, hogy mind az öt kötetet kiolvasta alig két hét leforgása alatt. Emellett kiolvasott még másik három könyvet, a 39 kulcs sorozat első három kötetét is és persze a kötelező olvasmányon is túljutott, A Pál utcai fiúkat is kiolvasta. Azt hiszem elmondható, hogy teljesítette a nyári házi feladatát, amit beiratkozáskor kapott, hogy olvasson sokat és a legkedvesebb könyvről készítsen egy tíz perces kiselőadást. Dávid... Hát... Na ő nem teljesítette a feladatait és nem is tudom mennyivel fog végezni a tanév kezdetéig. Angol szintfelzárkózás, latin, olvasás... Még mindig nem szeret olvasni, és még mindig nem sikerült megtalálnom a kulcsot ahhoz, hogy megszerettessem vele. Pedig igyekszem.Dr. Csont rajongó, majd meg halt, hogy kapjon valami ilyen témájú könyvet, hát persze, hogy rohantunk és vettünk, méghozzá nem is akármit. Virals- Fertőzöttek címmel megjelent a Dr. Csont filmek alapjául szolgáló könyvsorozat szerzőjétől az első ifjúsági regény. Az írónő törvényszéki antropológus, mint Dr. Brennan. Szóval itt is minden adott volt, hogy hátha... De még ezen kívül is voltak próbálkozások, Twighlight, Az éhezők viadala, Calderon, és még sorolhatnám. A 39 kulcs sorozat első kötetébe is belefogott, de... 

De hát még van egy hét :)

Aztán pedig ismét fenekestől felfordul az élet. Új iskola mindkét nagyobbnak, edzések és ha minden igaz, akkor már nem együtt. Tömegközlekedés. Új osztályok, kapcsolatok.  :)

Ősz :( Remélem még lesz Indián nyár...