Domi nem ment edzőtáborba, de semmiképpen nem szerettük volna napi elfoglaltság nélkül hagyni őt sem. Ötleteltünk. Persze az utolsó percekben találni valamit, ami megfizethető, teljes programot és ígéretes elfoglaltságot kínál, nem egyszerű feladat. De mi szeretjük a kihívásokat. Már rég óta kacérkodtam a jobbagyféltekés rajzolással. Sokat és jókat olvastam, hallottam róla. Elkezdtem keresgélni. Ekkor akadtam Gombás Mónika rajztáborára Budaörsön.
A fiúk már kicsi korukban is sokat alkottak velem, szalvétáztunk, gyurmáztunk, festettünk. Rajzolni velem ugyan nem rajzoltak, mert az nekem nem megy (na majd most Domi jól megtanít), de apa zseniálisan rajzol. A rajzolás, alkotás szeretete tehát adott volt. Megkérdeztük mit szólna ehhez a programhoz. Érdekelte és utólag az is elmondhatom, hogy élvezte is. Olyan rajzok kerültek ki a keze közül, hogy csoda. Ha nem látom, el sem hiszem, hogy ezeket ő rajzolta.
Szuper program volt, bár fárasztó, de ajánlani tudom csak. És bár először úgy tűnt, hogy a lányok lesznek túlsúlyban, azért szép számban voltak fiúk kicsitől egészen a felnőttekig.
![]() |
Ló - ami fejjel lefelé készült :) |
![]() |
A rózsa, amit állítólag nekem rajzolt :) |
![]() |
A fő mű |