Gáton

Pénteken délután a Gáton mozgattuk le a két kis örökmozgót. Muszáj volt, hiszen ma nem volt ovi, így nem kicsi energia túltengésben szenvedtek. Miután Domit összeszedtük szolfézs óra után a suliban gondoltuk megnézzük mi újság a telepen, Dávid úgyis ott van edzésen, a dob óráig még van idő, nosza rajta. Ott legalább nem kell feltétlen kézen fogva sétálni, vannak biztonságosnak tűnő szakaszok. Hát időnként tényleg az, mármint olyan mintha biztonságos lenne, de amikor ennyire túl vannak pörögve, akkor felül szoktam ezt is bírálni. Most nagyon erre hajazott a két legkisebb, persze Domi is partner volt benne, mert menni akart kacsázni, de hideg is volt, meg még ugye hátra volt a dobóra is, estek keltek a nemalvás eredményeként. Meg a héten amúgy is ilyen estek-keltek hét volt az oviban is. De ezt már talán írtam is. 

Közben Dávidék már parton voltak, futottak. Ádámmal beszélgettünk, ekkor derült ki, hogy Dávid hétfőtől a nagyokkal, az "A" csoporttal fog edzeni, azaz törhetem kicsit a fejem a logisztikán ismét :-) De ugyanakkor örülök nagyon. A héten már sokszor mondta, mármint Dávid, hogy megdicsérte Ádám, és hogy akkor mostantól komolyabban fog edzeni. Hát muszáj is lesz, mert a nagyoknál ez már annyira nem piskóta... Így mindenképpen hasznos volt, hogy ott jártunk, kicsit talán veszítettek pörgésükből a legkisebbek, Domi is levegőzött egyet a hosszú sulis nap után a dob előtt, hasznos információkat gyűjtöttem az edzések további alakulásáról. Most legalább tudom, hogy már most gondolkodhatom a téli edzések logisztikáján. Mert a hétfő-péntek telep azt hiszem nem lesz gond, hiszen hétfőn mindketten járnak és pénteken pedig csak Dávid érintett, legalábbis akkor, ha 1/2 4 előtt kezdődik, kedden-csütörtökön tornatermi edzések vannak, ami a mi sulinkban van, ez biztosan könnyen fog menni, szombaton most is úszás, ugyanakkor, ugyanott mint eddig mindig, és a szerda... Hát ez nem lesz egyszerű, mert fél öttől fél hétig, de nem itt, hanem Óbudán és a Szigeten. Tanmedence előtt futnak a Margit-szigeten, majd a szokásos helyen van tanmedence. De ez időben jelent sokat, mert idáig el is kell jutni, ráadásul onnan haza is kell érni. Ami kb. azt jelenti, hogy 1/2 4-től 1/2 8ig lesznek lekötve. Hát lecke ügyben lesz mit alkotnom a logisztika terén, mert ez nekik még nem megy egyedül. Márpedig a lecke készen kell legyen.

Hosszú idő után ismét a Gáton jártunk

Nem tudom miért nem voltunk mostanában. Pontosabban tudom. Amikor legutoljára jártunk hármasban (Domival) kint, akkor meglepődtünk. Mivel hekkezni mentünk, ezért tulajdonképpen teljesen körbe kellett sétálnunk a gátat a víziteleptől a túlpartig. Megdöbbentünk azon, hogy ahol eddig nem láttunk kutyát, szemetet, piszkot, koszt, most jutott belőle bőven. Szerencsére nem a teljes területre koncentráltan, de mégis. A homokos plage rész tele volt eldobált üdítős flakonnal, szotyi héjjal, szeméttel és meglepő módon rengeteg kutyát sétáltatót láttunk, holott a kiírás még mindig meg van, hogy a Gátra kutyát bevinni tilos, csak a kijelölt kutyafuttató részre. Azt gondolom, hogy bár imádom a kutyákat, és nekünk is sokszor volt és biztos vagyok benne, hogy ha sikerül egy kicsit visszatornázni magunkat a régebben megszokotthoz, ismét lesz kutyunk és cicánk, de ahol gyerekek rohangásznak szabadon a fűben, le lehet ülni piknikezni és eddig nem kellett gondolkodni azon, hogy vajon pisibe, kakiba csücsülünk-e, nem biztos, hogy jó lenne, ha ez megváltozna... A másik, ami szintén kicsit visszatartott minket, a látogatók... Senkivel soha nincsen problémám, nincsenek előítéleteink, legalábbis azt hiszem, hogy ez nem jellemző ránk, de az a stílus és mód, és hangnem és szavak, amiktől akkor a homokos rész zsongott, hát nem lopta be magát a szívünkbe. Persze a mi iskolásaink is hoznak haza "szép" szavakat bőven, de lehetőségeinkhez képest írtjuk ezeket szókincsükből. Remélem a homokos partszakasz is visszakapja régi önmagát.

Most nem jártunk a gát minden részén, csak a telep környékén, ahol a múltkor is tisztaság volt és nyugalom.Szeretem ezt a helyet. A fényeket, amik a fényképeken is visszaköszönnek, a mindig virágzó ágyásokat, a gondosan nyírt gyepet, hogy nem minden pontján kell kézen fogni az apróságokat, mert biztonságban tudhatom őket anélkül is.

Igazából kacsázni indultunk a szó minden értelmében. Az öbölben sok a kacsacsalád, és ikreink nagyon szeretik nézegetni őket is, a halakat és a teknősöket is. Meg persze kacsázni, pontosabban apát "kacsáztatni", mert ők még csak dobálóznak. És nem titkolt szándékunk volt meglesni a nagyokat is edzés közben. :)

Mint említettem a másik oka kirándulásunknak az volt, hogy meglessük a nagyokat evezés közben, hogy érzik magukat az új hajóban, új csapatban, fejlődtek-e az elmúlt két hétben. Öröm volt látni, hogy társaságban eveztek (jó most alkalom is volt rá, mert laza edzés volt), nevettek, beszélgettek, mintha már ezer éve itt lennének. És persze én bár nem értek hozzá, de szerintem sokat fejlődtek is...

Azt pedig annyira imádom, amikor a két legkisebb, kincskeresés, dobálás közben észreveszi őket és a partról kiabálnak nekik: "Dádiiiiiiiiiiiiiid, Domiiiiiiiiiiiiiiiii"....

Ők pedig meghallják és odaeveznek, figyelnek, integetnek.... Annyira jó látni, hogy ők négyen összetartoznak, szeretetben vannak négyesben....

Edzés után pedig mindig jöhet az együtt hancúr, mert annyira soha nem fáradnak el, hogy erre ne jusson energia :-)

... :) ...

Ma egy gyerekesek voltunk egy napra :-)

Mivel Dávid elutazott Vókányba, a kicsik pedig még nagyiéknál maradtak, Domi egyke volt egy napra :-) Szeretem, amikor a két nagyobbnak kijár egy kis kitüntetett figyelem. A kicsiknél még nem volt rá példa, mert bár volt olyan, hogy csak ők voltak velünk, sőt minden nap van ilyen időszak, de olyan még nem volt, hogy csak az egyikük.  De ez a nap Domiról szólt.

Egy éve voltunk utoljára így hármasban. Akkor is nagyon élvezte, de szerintem most sem volt ok panaszra. Idén ő nem táborozik, barátok nélkül még nem szerettem volna elengedni a sulis táborba Akaliba, az edző tábor ugrott a váltás miatt, bár oda sem ment volna még, de majd jövőre. Így neki megpróbáltunk itthon egy kis extrát varázsolni.

Apa is itthon volt, több ping-pong csatát megvívtak az étkező asztalon :-), megnéztük a "Vissza a jövőbe" trilógiát, spagit ebédeltünk. Délután pedig a kicsit kellemesebb hőfokban, nem volt 40 csak olyan 39,5 :-) kimentünk a Gátra. Már rég óta szeretett volna Hekkezni. Mivel őt fagyival, sütivel nem igen lehet kényeztetni, ezért halaztunk :-) De mielőtt megtömtük volna a pocakját, még volt foci ezerrel apával, körbe sétáltuk a Gátat egyik végétől a másikig. Majd egy jó kis hekkezéssel zártuk az estét.