A visszaszámlálás befejeződött. Ma miután Dávidot útnak indítottuk A Média Iskolába, Domit pedig összeszedtük a suliban, elindultunk a reptérre. Ilyenkor mindig olyan vegyes érzelmek rohangálnak bennem. Egyrészt stressz, hogy mindennel elkészültem-e (persze, hogy nem, hiszen nem tudtam úgy kitakarítani és glédába állítani a lakást, mint náluk van - tudat alatt pedig szerintem nem is szerettem volna), sikerült-e a kicsik szobájából vendégszobát varázsolnunk, megint angolul kell kommunikálni (ez az én fóbiám, mindent megértek, csak megszólalni ne kelljen), ugyanakkor sok mindent űberel a viszontlátás öröme.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése