Hát abból mindig jól állok :) a megvalósítások viszont javulhatnának.
Már alig van pár hét Karácsonyig. Ez azt jelenti, hogy tervezek. A középpontban most is a fiúk vannak, természetesen :) Van szép listájuk amiből mindig igyekszünk a lehetőségeinkhez képest a maximumot kihozni. A listások táborához idén csatlakozott két új tag :), tavaly még nem igen tudták mit is várnak a nagyok annyira és miért. Idén már tudják... Szóval a listákkal is van tervezés, zsonglőrködés, hogy sikerüljön a leginkább vágyott dolgot a fa alá varázsolni, de a környezet hozta extrém vágyakat is a viszonylag normális mederbe terelni.
Szeretem ezt az időszakot és mindig számtalan ötlet megvalósításán gondolkozom, amiből az idő adta szűkös keretek miatt sokszor bizony nagyon keveset sikerül megvalósítani. Mert a leckék mindenek felett, az pedig nálunk nagy mumus. De most is vannak tervek: só-liszt-gyurma, kézzel-lábbal festés, gipsz-öntés, ágas-bogas barkácsolás, sütés, kartonokból, gurigákból alkotás. Rengeteg ötletem van az adventi naptárra, de már csak egy hetem hogy megcsináljam. Csak reménykedem benne, hogy nem a legutolsó másodpercre fog maradni. Közeledik Luca napja is, amikor vásár van a suliban, mindenki a saját készítésű portékáit árulja. Eddig mindig sikerült olyan apróságokat készítenünk tobozból, csipke bogyóból, mézeskalácsból, sünis sütiből, gyertyából, amikek nagy sikere volt, így a nagyok itthoni készlete is gyarapodhatott számtalan nagyon "értékes" darabbal, de szeretem azt is, hogy "átjárja őket is a közelgő Karácsony szelleme" és mindig kedveskednek nekünk is valami szépséggel. Már évek óta hagyomány, hogy mindig készítünk valami "sajátot" a nagyszülőknek, ezt most megpróbáltuk kicsit kibővíteni, egymásnak is készítünk meglepetést. Húztunk egy "kalapból". Persze a kicsik is szerepeltek a cetliken, nekik még azért elkél egy kis szülői segítség. Izgi... :)
