Elég borongós reggelre ébredtünk a nem is kicsit kiadós éjjeli esőzés után. Domi a tegnapi multi gyümilét követően hozta szokott formáját, elaludt délelőtt ( ez még a jobbik verzió, mert nem hánytunk - ez a fruktóz felszívódási zavar sajnos nála a legrosszabb, ő reagál a legérzékenyebben ), de délutánra szerencsére már kutya baja sem volt. Bezzeg a két legkisebb, toppon járatta magát, nem csak pörgésben, hisztiben is. Gondolom ezt a fránya időjárást nem csípték túlzottan. Nem akartak elaludni, majd Oli 4 órakor aludt el egy röpke fél órára, órára. Miután felébredt, nyakunkba vettük a várost ismét. Szerencsére az időjárás is kedvezett nekünk. Szokásos villamosozás és hídon sétálás után, a belvárost tűztük ki úti célul.
A nem alvásból fakadó nyüglődés elkerülésére, a szent és sérthetetlen fagyival kezdtük a délutánt :-) Fagyizás közben megnéztük kívülről az új Buddha-Bar Hotelt, a régen egyik kedvenc helyemként létező Párizsi-udvart, ami most szinte üres volt, majd sétánkat a Váci utcában folytattuk. Szerintetek mit csináltak az én pasijaim? Na? Ötletek? Minden létező étteremnél, bárnál, kávézónál? Hát persze, hogy kivetítőt lesték. Kész szerencse, hogy akadt belőlük jó néhány, így azért vethettek egy-egy pillantást a Spanyol-Olasz focimeccsre és a Forma-1-re is.
Azért, hogy én is kapjak a jóból, és a szívemnek kedvesből kiderült, hogy Könyvhét van :-)
Patrik a sok-sok nem alvásnak köszönhetően, nem volt túl fotózkodós hangulatban, Oli annál inkább :-) Mivel már későre járt, sajnos hazafelé kellett vegyük az irányt, a Dunakorzón sétáltunk visszafelé, át az Erzsébet-hídon a villamos felé. Azért út közben néha-néha még megálltunk hancúrozni a szökőkutaknál...
Dávid is fotózott :-)
A séta után jól esett a pihenés a megállóban. De mire hazaértünk a fiúkon már nyoma sem látszott az egész napos pörgésnek, mint akik újjászülettek, igazi duracell nyuszikként folytatták az estét.
