Szombaton ismét bizonyítványosztásra voltunk hivatalosak. Dominik első bizonyítványosztására. Olyan nagyfiú már ő is amikor öltönyben van...
Elmondhatatlan boldogság ez számomra. Azt hiszem nekem talán egyszer sikerült kitűnő bizonyítványt hazavinnem, pedig én lányból vagyok és imádtam tanulni, de mindig akadt egy-egy négyes rajzból vagy technikából esetleg szorgalomból vagy magatarásból. Egyszóval : NAGYON BÜSZKE VAGYOK Dominikre e kitűnő bizonyítványáért és hogy ezt iskolai szinten is ilyen módon értékelték. A jutalomkönyvbe pedig gyönyörű beírást kapott...
Amikor pedig a tanító nénije osztotta a bizonyítványokat, az egyik szemem sírt, a másik pedig nevetett. Mérhetetlen büszkeség fogott el a sok dícséret hallatán, és öröm volt hallgatni, ahogy a tanító néni minden kisgyereknek, személyre szabottan mondott valami szép nyári útravalót, önbizalmat adó csoda mondatokat. A másik szemem pedig sírt, hogy Dávidéknál ez miért nem mehetett így, ő miért nem indulhatott el ennyi pozitív töltettel a tanulás tengerén. Mekkora erőt adhatott volna neki is egy pozitív mondat, vagy egy ilyen jellegű támogatás. Hiszen Domiéknál sem lett kítűnő mindenki, de még a legrosszcsontabb kisdiáknak is úgy adta át Erika néni a bizonyítványt, mintha az kitűnő lenne és bár említette, hogy voltak harcaik, de kihangsúlyozni a szépet és a jót hangsúlyozta, minden kisdiák esetében. Szóval megkönnyeztem ezt a bizonyítvány osztást.
Ugye milyen komoly?
Mielőtt elindultunk volna itthonról, csak úgy viccesen megkérdeztem Domit, hogy milyen lesz a bizije. Olyan kis édesen, telve önbizalommal válaszolt, hogy öröm volt hallgatni. Hát kitűnő. Persze azt tudtam, hogy milyen jól sikerültek a dolgozatai, hogy egész évben milyen kis ügyesen dolgozott. És tényleg, ahányszor csak találkoztam a tanító nénikkel csupa dícsérő szót hallottam róla. Ennek tudatában azt gondoltam, hogy azért annyira messze nem járhat az igazságtól, mert biztosan tele lesz jelessel az a bizonyítvány. És igaza lett. Már javában tartott az évzáró, már túl voltunk a ballagási beszédeken, amikor is eljött a jutalmazás ideje. És amikor az igazgató néni elkezdte sorolni a könyvjutalomban részesítet diákokat, köztük volt az én gyöngyszemem is :-):-)
Amikor egy elsős ballagtat egy nyolcadikos kis-nagylányt..
A tanító nénik ajándékcsokraival :-)
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése