2011. március 20., vasárnap

:-)

Miután jól kipuffogtuk magunkat és csemetéink is igencsak megéheztek a nagy semmiben, jött a mentő ötlet, ebédeljünk "házon kívül". De a sok "jól" evőnek milyen éttermet válasszunk? Végül a Belvárosban első randevús helyszínünkre esett a választás, és azt hiszem számunkra kitűnő kis délután kerekedett. A nem kis vihart okozó ki-ki mellett ül osztozkodás után jöhetett az étlap, majd a fiúk szabad választása, amit azért ismerve őket, megpróbáltunk kicsit, de tényleg csak egy kicsit, irányítani. Domi nagy kedvencét Sugo Bolognese-t rendelt (teljes adagot!!!), Dávid pedig mivel imádja a pizzát, ő Al Prosciutto mellett döntött (nem kis méretben!). Gondolván arra, hogy biztosan lesz maradék bőven őket ismerve, mi ennek ismeretében rendeltünk magunknak szintén pizzát, de Frutta di Mare-t és előétel gyanánt két adag Caprese-t (pirítós apróra kockázott paradicsommal és juhsajttal némi bazsalikom kíséretében). 
Hát rég nem láttam ennyit enni ennyire jóízűen egyik fiamat sem (mármint a nagyobbak közül, mert szerencsére a két kicsi szereti az ízeket és nagyon szeret enni és kóstolni). Dávid bekebelezte a teljes pizzát, még egy morzsa sem maradt a tányérján, Domi pedig... Egyszerűen majd megzabáltam, ahogy csak evett és evett és sajtot szórt és tulajdonképpen a teljes felnőtt adagot elfogyasztott, az a három falat ami pedig megmaradt szintén nem került vissza a konyhára, mert azt Dávid kérte el. Azt hittük kidurrannak és majd meg sem bírnak mozdulni, de persze Dávid még megevett egy citromba szervírozott fagyit, mi pedig Profiterolt kértünk. 
Az ebéd után nagyot csatangoltunk a környező utcákban, a két család gyerekei nagyot rohangásztak, fotóztak lelkesen. Hogy milyen képek születtek? Még nem tudom, mert nem töltögettük le, de azt hiszem, hogy előbb utóbb rá fognak érezni a fotózás örömére (ez már talán most is meg van bennük), és leginkább arra, miként is kell megkomponálni a képeket és nem csak kattintgatni.
Miután mindenki elpilledt, elindultunk két legkisebb csemeténkért nagyiékhoz, ahol a fiúkat egy nagy kedvenc, a csörögefánk várta.
Mégiscsak sikeredett egy remek nap.
:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése