Hát ez is elérkezett?
Annyira édes s olykor elviselhetetlen. Még szerencse, hogy ilyenkor eszünkbe jut, hogy mi is ilyenek lehettünk anno. Egyik percben szárnyal, másikban pedig befordul és tüskés kis sündisznó.
Nem mondott semmit csak....
Az úgy kezdődött, hogy egyszer csak azt kérte, hogy vegyünk piros tollat, mert kell az iskolába. De hát olyankor az bekerül az üzenő füzetbe, nem? De annyira csökönyösen hajtogatta, hogy végül egye kukac vettünk piros tollat, bár furcsállottuk, hogy javító színnek a gyerekek zöldet használnak, a piros a tanári javító, vagy nem?
Majd szép lassan feltűnt, hogy nem minden adventi naptárba rejtett csoki-mikit eszik meg abban a pillanatban, hogy megtalálja. És végül a Camponában sétálva egyszer csak azt mondta, hogy látott egy gyűrűt, ami jó lenne Csengének. Na ekkor esett le :-) Mert, hogy nem őt húzta az osztály ajándékozásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése