Én végre eljutottam a fodrászig. Mert a mérföldes lenövésem és a tonnányi "fiúktól" megőszült hajszálamtól muszáj volt végre megszabadulni. Ilyenkor annyira élvezem a hajam, amikor szép, frissen festett-melírozott, fénylő és selymes.
De MA nemcsak én voltam fodrásznál. Hanem életükben először a nagyobbak is, Dávid és Domi. Nagyon élvezték. A kedvencük a hajmosás volt, mert csak hátra kellett hajtani, sehogy sem folyt a szemükbe a sampon és
"-Olyan jópofa volt ahogy samponozták (Domi verziójában szappanozták) a hajunk!"
Aztán remekbe szabott Joe Jonas frizurát kaptak. Igazából a fazon ment nekem is itthon, ami miatt igazából a fodrász mellett döntöttünk, hogy annyi-de-annyi hajuk van, hogy muszáj volt ritkítani, azt pedig még én nem próbáltam és nem mertem kockáztatni. Szóval remek kis frizurák születtek. És csuda klassz kis bárszéken is ülhettek, legalábbis Domit jól megemelték a székkel :-)
"-Olyan jópofa volt ahogy samponozták (Domi verziójában szappanozták) a hajunk!"
Aztán remekbe szabott Joe Jonas frizurát kaptak. Igazából a fazon ment nekem is itthon, ami miatt igazából a fodrász mellett döntöttünk, hogy annyi-de-annyi hajuk van, hogy muszáj volt ritkítani, azt pedig még én nem próbáltam és nem mertem kockáztatni. Szóval remek kis frizurák születtek. És csuda klassz kis bárszéken is ülhettek, legalábbis Domit jól megemelték a székkel :-)
Még egy kis gyerekszáj:
"-Anya, tök fura, hogy itt nem kell levetkőzni, mint otthon..."
Ezt természetesen mindenki hallotta, jót nevettünk. Mert ugyebár itthon az egyszerűség kedvéért amikor vágom a hajukat nincsenek ruhában és amúgy is irány a kád rögtön utána.
(Fotók majd holnap :-) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése