Remélem én túlélem.
Mert Dávid biztosan, legalábbis nem aggódja halálba magát. Még csak nem is stresszel, pedig még mindig lenne mit tanulnia. Nem azért, mert semmit sem tud, hanem mert sok. Ebben az iskolában 4., 6. és 8.osztályban év végén vizsga van. Mintha érettségi lenne. Tételek, írásbeli, szóbeli. Töriből 19, irodalomból 15-16, angolból 6 téma kör, 6 kép és 6 szituáció. Matekból a teljes éves tananyag. Még elolvasni is sok, hát még megtanulni. De Dávid nem erőlteti, erőltette magát halába. És helyette is én stresszelek, aggódom. Jó, nem?
Ma túlesett a matekon, angolon és törin. A matekot majd meglátjuk ha kijavították, angolból a téma körben sikerült a számára legkevésbé tudottat kihúzni, viszont szituációban és képben szerencsés kézzel nyúlt a tételekhez. Töriből hála olyat sikerült szintén húznia, ami benne volt a kobakjában.
Holnap irodalom. Hát ettől félek. Nem is kicsit. Valahogy sehogyan sem tudom eldönteni, hogy milyen is Kriszta néni. Igazából kedves, megértő, de mégis...
Majd megemlékezem erről is. Meg persze a végeredményekről is, csak arra még várnunk kell, mint az érettséginél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése