Megtettük az első lépéseket a közösségi szocializáció felé. Beadtuk óvodai jelentkezésünket. Remélem a felvétel is sikeres lesz. Furcsa volt ismét belépni az ismert kertkapun, bemenni a korábban annyira ismert falak közé. Szerencsére az ismerős arcok oldották a gombócot a torkomban. El sem hiszem, hogy így elröppent ez a három év. Hogy már a két kicsi is ovis lesz. Edit néni és Margit néni, a kedvenc dadus nénink Marika néni... És persze a megszokott csoport szoba: Brummogó Bocsok :-) És ha minden igaz még két ismerős jelecske is. Na és persze a csoport társak... Vannak szép számban régi ismerősök, ahol a legkisebbek vagy most érkeznek majd velünk újként, vagy már koptatják az ovi játékait. Tudom, hogy jó lesz, csak nehéz. Talán attól nehezebb ez az elengedés, mint a korábbiak, mert nem lesz többé ilyen, már nem leszünk mi hárman ennyire összenőve, mint eddig. Mégis kíváncsian várom ők hogyan veszik majd ezt a lépcsőfokot, mit szólnak majd a nagyok által annyira szeretett helyhez.
Június 8-án már többet fogunk tudni, ugyanis akkor kerül ki a lista a kapura :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése