Azt hiszem azt kell mondanom, hogy remekül sikerült. Domi hozta a maga megszokott formáját, szeret suliba járni, ismét bekerült atlétikára és a sulis focicsapatba is. Emellett végül hosszas családi dilemmázások után németet kezd tanulni. Mert bár angolul beszélünk mindketten igazán (na jó én csak úgy csinálok, mert a félelmeim miatt meghalnék ha meg kéne szólalnom) és Dávid is angolul tanul, de annyira sokan jelentkeztek a két osztályból egy közös angol csoportba, hogy az észérveket is figyelembe véve, meg persze az ő érdekeit is leginkább, megbeszéltük vele, hogy tanuljunk németül. Hiszen ha csak 15-en vannak 25 helyett a csoportban, akkor sokkal többet tud tanulni, gyakorolni órán is, jobban tud a tanító néni is figyelni egyesével is rájuk. Úgyhogy angol könyvek vissza, német könyvek rendelve, majd érkeznek. Nagyon tetszett neki a német óra, bejön a tanító néni is (nekem is nagyon szimpatikus volt, amikor szülőn bejött ő is bemutatkozni). És továbbra is szorja a piros pontokat :-)
Dávid pedig remekül érzi magát. Azt hiszem már elmondhatom, hogy megérte váltani. Keresik a többiek is a társaságát, elfogadták így ahogy van. Hívják telon, chat folyik facebook-on. Akkor ezek szerint mégis szerethető? Én tudom, hogy igen, remélem már ő is elhiszi :-) A földrajz és a biosz nagy kedvenc lett, Misi bácsit nagyon szereti, figyel órán, így itthon szinte alig kell tanulnia. Alakul a többi tantárgy is. Angolból szinte biztos vagyok benne, hogy be fogja hozni a lemaradást. Matekból is ügyes. Persze meg kell értenie, hogy tanulás nélkül itt sem megy, de kézzelfoghatóan nem tonnányi az írásos lecke és tanulható mennyiség a többi is. Szombaton pedig négy kislánnyal volt mozizni :-) hívták, nem ő hívott másokat. Annyira szeretem, hogy mosolyog amikor hazaér :-) És szerelmes :-) és még úgy tűnik viszonzásra is talál :-) nagy dolgok ezek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése