Lassan újra beindulnak a mindennapok, pörögnek a fogaskerekek. A napi sürgés forgás megint csúcsra lesz járatva. Szerencsére kaptunk egy kis átmenetet, mert Dávidnak még szünet van szerdáig. Tegnap csak Dominik állt teljes felszerelésben hadra készen. Új színes ceruzák a tolltartóban, kész lecke a táskában és várakozás milyen lesz a szünet után újra a suliban. Szerencsére a barátokat a szünetben sem kellett nélkülöznie, hiszen már az iskolát is a barátai társaságában zárta egy felejthetetlen együtt játszós délután keretében és úgy is zártuk ekkor nálunk. Volt sok kaland és szórakozás, ami kikapcsolódást nyújtott a mindennapok harci feladataiból és így pihenten tud visszazökkenni az iskola és az edzések világába. A héten még csak az úszás és a sulis foci, atlétika és fiú torna indul, de a hónap közepén beindul ismét a foci szezon is. Addigra be kell szereznünk egy jó kis terem cipőt a kinőtt szétnyúzott helyett és egy szupi kis terem labdát is.
Fáradtan, de mosolyogva jött haza este az iskolából. Ültetés volt, vagy csak szabad választás? Nem tudom, minden esetre öröm ült az arcán, mert ismét egy kis barát mellett ül az iskola padban is, Andris mellett. Andris és Áron nagyon jó kis barátai Dominak, sokszor együtt is sportolnak. Különlegességük, hogy egypetéjű ikrek :-). Gondolom nagy volt a mesélés az iskolában, kinek mi került a fa alá, ki mivel múlatta a szünidőt. Szeretem, hogy ha fáradtan is, de Domi mindig mosolyogva ér haza és hogy annyi sok kis barát veszi körül, ad neki becenevet (Doma). Nagyon hálás vagyok azért is, hogy a tanárok is szeretik, jól kezelik őt, így a megfelelő siker élmények mellett megkapta az induláshoz azt az erőt, ami hajtja, viszi előre és akarattal, akarni vágyással, felelősséggel ruházta fel az én kis mosolygósomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése