Az első helyiség, aminek nekiestünk, pontosabban nekiestem, mert a dobozok hurcibálása után Tomnak végig munkával kapcsolatos teendői voltak zsinórban késő éjszakába húzódóan, az a fiúk szobája volt a nappalival párhuzamosan.Miután sikerült a dobozok mellett egy létrányi helyet szabaddá tenni, már neki is állhattam a festésnek és takarításnak. Alapvetően az egész lakásban a föld színei dominálnak mára, de hosszas szín tervezés előzte meg a festékek megvásárlását. Egyrészt szeretem kikérni a fiúk véleményét, hogy ők mit szeretnének - na persze bizonyos korlátok között, mert merészek a srácok, volt már fal szín ötletre a rávágott válasz a fekete is :-) -, másrészt szeretek kísérletezni is a lehetőségeim adta keretek között. Arról nem is beszélve, hogy szeretek a két kezemmel alkotni. Készültek így már hímzett faliképek, melyek a mai napig kedvencek a gyerekszobákban, korábban - évekkel ezelőtt, amikor még Dominik volt pocak lakó (mára már elmúlt 9 éves) készült dísz csík is Hófehérkével és a hét törpével saját festésben, és előszeretettel játszom a fényképekkel, képekkel is. Egy szó mint száz, ha tehetem, de leginkább az időm engedi, szeretek a lakásban alkotni. Most sem volt ez másképpen. Miután megszületett a nappalira vonatkozó elképzelés a fiúk is lelkesen csaptak le az ötletre, ők is, ők is.... szeretnének a szobába egy más színű falat. Az alaptónust a café latte - egyik kedvenc italom - alkotja, és bekerült egy másik kedvenc ízvilág is a trüffel torta, bécsi trüffel került az egyik rövid falra. Szerencsére sok a fény, nagy az üveg felület, így remek fény viszonyokkal rendelkezik mind a négy gyermek szobája.
Hát akkor honnan is indultunk?...
És hová is jutunk el szép lassan?...
Amikor pedig elkészül a festés, akkor kezdek igazán elevenembe kerülni, hiszen előkerülhetnek a bútorok, régiek és újak egyaránt, lehet tologatni, tervezni mit, hova és hogyan...
Először azt gondoltam a hatalmas mennyiségű ruhájukat muszáj eltüntetni, hátha befér két gardrób szekrény és még marad is tér, de győzött a tér igényem, maradt egy szekrény, bár még azt is tologattuk egy pár falon :-)
Vagy mégsem ez a tuti helye mindennek? Kialakult egy nagyjából-i elrendezés, de még van egy két apróság, amit apránként fogunk a helyére tenni. Hogy mik is ezek? Hát például az íróasztal. Mert ugyebár van egy kényszerünk, hogy minden gyerekünknek, aki iskolás kell egy saját íróasztal, bár azt hiszem meg tudom számolni egy kezemen, hogy Dávid az eltelt öt iskolás év alatt hányszor is tanult a saját asztalánál... Így ez a kis szeglet még nem nyerte el végleges kinézetét, hasonlóan a játékos, tanulós szekrényhez, ahol még elég kaotikusan helyezkednek el a már sulira előkészített induló csomagok, mellette a legók, és a társasjátékok, autók és a sok fontos "kincs" , aminek nagy része szerintem kukára és jótékony ajándékozási célra érett mára, de hát nehéz megválni a kincsektől ugyebár... És persze a legós dobozok kavalkádja sem lesz ott jó helyen, amikor beindul a fűtés, és sajnos ez egyre közelebb kerül megint, pedig imádom a nyarat :-) Még helyére kell kerüljenek a zene masina hangfalai, az éjjeli lámpák és az új plafon lámpa, aminek várakozásunk szerint sokkalta több fénye lesz, mint a korábbi példánynak.
És persze nem hiányozhat majd az én egyik kedvenc otthonossá tevő kiegészítőm a függöny és a szőnyeg sem. Ez utóbbi azt várja, hogy átessen egy költözést követő hatalmas takarításon :-) Az ágy takarókat még meg kell álmodnom, hogy milyen is legyen az, ami praktikusan takar, de könnyen, akár gyerek kezek által is kezelhető. Mostanság ezt látom a legnehezebb küldetésnek a nagyok szobájával kapcsolatosan. Mert a játékok okozta kavalkádot hosszú távon szekrény ajtók mögé fogjuk rejteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése