Ünnepek

Voltak.

Advent. Annyira szeretem, és most nagyon elrohant. Alig maradt időnk a várakozásra, a készülődésre, a gyertyákra, fényekre, pepecselésekre. Szerencsére volt a tarsolyban adventi naptár, ami idén is sikert aratott, sültek a sütemények, csak lassabban. 

 

Az ajándékok várták a rejtekhelyeken, hogy eljöjjön az éj, amikor különleges, személyre szabott csomagolást kapnak egy-egy kis üzenettel leendő tulajdonosa számára. Hát a kicsike üzenetek idén elmaradtak, ahogy az éjszakai csomagolás is áttolódott a nagy nap délutánjára. Jelentem kidőlt a Jézuska.... Szombaton még munka, vasárnap már nagytakarítás, ami átcsúszott a hétfőbe. Mi történt velünk, hogy még nem áll a karácsonyfa? Mi lesz így? Hogyan lesz kész a vacsoránk? A beigli már nem fér bele...
Azért persze, hogy állt a Karácsonyfa, ámultak a kicsik mekkora, mennyi fény szikrázik rajta és persze a csíkosba csomagolt meglepetések izgatták fantáziájukat. 

Azért lett süti is: hókifli, mákos beigli, karácsonyi mintás palacsinta, habcsók.... Felkerültek a dekorációk.

Bulik.
Domi előszilveszterezett barátokkal, ott alvós buliban. Fergeteges volt, nem aludtak reggelig. Volt éjszakai foci a kertben, x-boxos kockulás és persze játék - játék - játék...
Még alig értünk haza, mikor érkezett a következő meghívás, immár Szilveszterre :)
Névnapoztunk. Készült rá fatörzs torta. És persze teljesült a névnapos kívánsága is.

Roham léptekben véget ért a szünet, hogy újra nekiinduljunk a leckéknek, iskolának, tanulásnak, munkának.
Mégis csodás két hetünk volt itthon sok-sok sétával, mókával, játékkal, haverokkal.

Elmaradások...

Ahogyan elrohant Advent, majd az Ünnepek, úgy rohan most a január is. Annyi írni valóm lenne, annyi gondolat motoszkál a fejemben, de nehezen születnek a bejegyzések. Van, ahol egyszerűen csak az idő hiánya az ok, máskor pedig a dilemma az oka az írás hiányának. Van amikor nem tudom megtehetem-e, hogy írok, máskor pedig nagyon nehéz szavakba önteni a gondolatokat.

Azért igyekszem....